A dohányzásról dióhéjban.

A dohányzás hatása egyénre és környezetére.

TARTALOMJEGYZÉK

Miért írtam?. 3

Röviden. 3

Betegség-e a dohányzás? 4

Mit is szívunk valójában, avagy a dohányfüst összetevői 4

Káros hatások... 7

A dohányzás okozta betegségek, a rák... 9

Dohányzás a családban. 13

A nők 14

A gyerekek 15

A fiatalok 15

A férfiak 17

A dohányzás közgazdaságtanilag. 18

Magyarországi helyzet 20

Leszokás. 22

Akik segíthetnek 26

Zárógondolat 26

Interjú I. - 30 éves férfi, volt dohányos 27

Interjú II. - 42 éves férfi, volt dohányos 28

Felhasznált források. 30

Miért írtam?

Jelen írás nem a dohányosok ellen szól, hiszen, akárcsak a legtöbb önmagát kereső fiatal, e sorok szerzője is dohányos volt. Célja, hogy bizonyos információk közzétételével, a megfelelő ismeretek birtokában, ki-ki mérlegelje mit nyer és mit veszít a dohányzás által. Célja továbbá a nemdohányzók (és itt a hozzártozókra is gondolunk) egészségének védelme, hiszen annak ellenére, hogy a dohányzás magánügy, kihatással van a dohányos szűkebb és tágabb környezetére egyaránt.

A dohányzás káros. Ezt mindannyian tudjuk. Azt viszont nem, hogy pontosan miért káros, milyen rövid és hosszútávú mellékhatásai vannak, hogyan csökkenek a rizikók előfordulása a dohányzás abbahagyásával és nem utolsó sorban milyen marketingfogásokra építenek a dohánygyárak. Ezek a kulisszatitkok, melyeket jó ha tudtok, és ennek fejében károsítjátok magatokat vagy, hogy is mondjam: érzitek jól magatokat..

Röviden

A dohányzás a második leggyakoribb halálok a Földön. Minden tizedik, azaz évente mintegy 5 millió ember halálának az oka. Naponta a világban 80-100 ezer gyermek kezd el dohányozni és átlagban minden nyolcadik másodpercben meghal valaki a dohányzás következtében.

Hazánkban minden ötödik ember, évente 35 ezer fő hal meg a dohányzás káros hatásainak következményeként.

. A függőség kialakulásáért a nikotin a felelős.

A nikotin mellett a cigaretta füstjében jelentős mennyiségben fordul elő kátrány, ammóniák, cianid, formaldehid, szénmonoxid, arzén, ólom, benzol, kadmium.

Ismert tény, hogy a cigarettázás különböző rákos megbetegedésekkel hozható kapcsolatba, így minél inkább ki vagyunk téve e veszélynek annál nagyobb a valószínűsége a tüdő-, száj-, gége-, torok-, vese-, méhnyak- és bélrák előfordulásának, ugyanakkor szívrohamot, vérkeringési problémákat, agyvérzést, tüdőbetegségeket, krónikus bronchitiszt, fogíny betegségeket és szájegészségügyi betegségeket idézhet elő.

E veszélyeknek a passzív dohányosok, azok akik akaratuk ellenére lélegezik be a dohányfüstöt. Noha a dohányfüst káros hatással van egyaránt minden szervezetre, eltérő módon károsítja a nők, férfiak, gyermekek szervezetét.

A cigarettáról való leszokás nagyon nehéz, mert olyan tüneteket lépnek fel, melyek nem túl kellemesek. Pl. agresszió, idegesség, a teljesítőképesség csökkenése stb. Valaki számára maga a rágyújtás érzésének hiánya elviselhetetlen. Az, aki ténylegesen le akar szokni, nagyon kemény munka elébe néz és nagyon nagy akaraterősre van szüksége.

Betegség-e a dohányzás?

Nem, azonban a dohányzás okozta nikotinfüggőség már betegségnek tekinthető.

A dohányzásnak eddig elsősorban a következményeit próbálták csökkenteni, kezelni. A tüdőrák, a CODP, a coronariabetegség a négy leggyakoribb halálok között van. A dohányzás okozta pszichés, illetve nikotinfüggőség is kezelhető. Az orvosi tanácsadás, a pszichoterápia és a nikotinpótló szerek, valamint az antidepresszánsként felírható bupropion mellett végre lehetővé vált a nikotinfüggőség gyógyszeres csökkentése vagy akár a megszüntetése is, a vareniklin bevezetése óta.

Mit is szívunk valójában, avagy a dohányfüst összetevői

A következő sorokban olyan pontosan le vannak írva az összetevők, hogy nagyon is meglepődik az ember, hogy mi mindent szív egy füst alatt. Ezek a sorok tényleg elég eltántorítóak.

A dohányfüstben 4000 kémiai anyagot azonosítottak, amelynek fele megtalálható a dohányban is, a többi égés által keletkezik. A 4000 anyag közül 200 mérgező illetve 43 rákkeltő. A dohányfüst összetétele többek között függ a cigaretta hosszától (több a nikotin és kátrány) illetve a cigaretta (ha vastagabb több a szén-monoxid, szén-dioxid, kátrány, nikotin). Függ a dohány típusától (Virginia vagy fekete), az adalékoktól (599 van, ízfokozók, aromák illetve szagelrejtők) és a fogyasztási módszertől (Albert Lőrincz, 2005).

Az azonosított 4000 kémiai anyag között vannak gázhalmazállapotú és szilárd halmazállapotú anyagok. Előbbihez tartozik a szén-dioxid (10-15%), szén-monoxid (3-6%), hidrogén-cianid (0.1-0.2%) és egyéb kémiai anyagok. Szilárd anyagoknál megemlítendőek a karcinogén anyagok, fémek, szabadgyökök és a nikotin.

A dohányzás káros következményeit elsősorban a dohányfüst által megemelkedett szabadgyökszint eredményezi. A szabadgyökök roncsolják a sejteket, enzimeket. Ennek következtében nő az érelmeszesedés, a szívinfarktus, a magas vérnyomás, a daganatos betegségek kialakulásának kockázata.

Vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről a dohányfüst összetevőit!

A szén-monoxid háromszázszor jobban kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén, és ez által oxigénszegénységet idéz elő. Nem szállítódik kellő oxigén a szervekhez, ennek tartós hiánya pedig megzavarhatja a növekedést, a sebgyógyulást, a tápanyagok felvételét. Elősegíti a zsírszerű anyagok lerakódását az érfalakban. A fellépő oxigénhiányos állapotban a szervezet növeli a hemoglobinok számát, aminek következtében növekszik a vér viszkozitása. A sűrűsödő vér kiváló talaj a vérrögök megjelenésének, amelyek szívinfarktusokhoz, embóliákhoz (pl. agyi érkatasztrófa/stroke), egyéb komplikációkhoz vezethetnek.

A tartós szénmonoxid hatás másik következménye az érelváltozás – az erek áteresztőképessége megváltozik, megvastagszik, vizenyős lesz, meszesedik.

Az emelkedett szén-monoxid szint hatására csökkenek bizonyos reflexek is, például a látási reflex, csökken a teljesítőképesség is, főként a kézügyességi reflex.

Nagyobb mennyiségű szénmonoxid belélegzése fulladásos állapothoz vezet.

A nikotin a cigarettafüst legerősebb hatású összetevője. A szervezet a nikotin 90%-át elnyeli. Felszívódik a szájban, a légutakban, tüdőben és gyomorban, 30 másodpercen belül eljut az agyig, ahol hatására kellemes érzetet keltő hormonok szabadulnak fel. A szervezet gyorsan hozzászokik a nikotinhoz, ezért fokozatosan növelni kell az adagot (a nikotinfüggőséget kialakító jellegét jól ismerik a dohánygyárosok is, ezért, a kátránytartalom csökkentésével ellentétben, igyekeznek egy minimális, függőséget kialakító nikotin szintet fenntartani – Magyar Hírlap, 2001, 16. o). Bizonyított tény az, hogy fokozott fizikai és pszichés stresszhelyzetekben növekszik a nikotin utáni sóvárgás mértéke is.

. A nikotin fokozza a szimpatikus idegrendszer aktivitását, emiatt növekszik percenként az érverések száma, a szívösszehúzódások gyakorisága és erőssége, a szív munkája, a vérnyomás, a szérum-koleszterszint, az oxigénszükséglet. A kátrány a cigarettafüst egyik kellemetlen mellékterméke, amelyet viszont az utak burkolására is használnak. Különböző rákos megbetegedésekkel hozzák kapcsolatba. Belélegezve elsősorban a tüdő öntisztító mechanizmusát gyengíti, ezért tüdőbetegséget okoz. Elrettentő, hogy tíz év alatt hozzávetőlegesen 1 kg kátrány rakódik le a dohányos tüdejében. Csökkentését a dohánygyárak is fontosnak tartják.

A „light” elnevezésű cigaretták, csupán egy egészségesebb életvitel formáját akarják közvetíteni a kátránytartalom csökkentésével (csökken a kátránytartalom, de az egészségkárosító hatásban nem történik számottevő változás). Tény az, hogy egyrészt a dohányos több light-os cigarettát szív, hogy elnyerje azt a nikotin szintet, amelyhez hozzászoktatta szervezetét, másrészt a kátrány tartalom mérését gépek végzik, amelyek korántsem szívnak úgy, mint az emberek és a filteren levő szellőztető nyílásokat nem takarják el az ujjaikkal.

Az arzén-monoxid kis mennyiségben, akárcsak a dohányzás során belélegzett mennyiségben, aluszékonyságot, a koncentrálóképesség csökkenését eredményezi. Rakéta hajtóanyag, azaz metanol is fellelhető a cigarettafüstben. Ez a szemidegeket támadja meg. A Második Világháborúban harci gézként használt hidrogén-cianid sem hiányzik az összetevők közül, igaz sokkal kisebb mennyiségben. A mindennapokban műanyaggyártásra, rovarirtó szerek előállítására, patkányirtásra, filmelőhívásra használják.

A formaldehid főként ipari folyamatok során kerül a levegőbe, de megtalálható a cigarettafüstben is. pl. építkezési, háztartási anyagok előállítására használják illetve gombaölő és fertőtlenítő szerként is használatos. A szem, orr, torok irritációját idézi elő, a vele való érintkezés még köhögést, hányingert és bőrirritációt vált ki. Az EU osztályozás szerint 3. kategóriájú potenciális rákkeltő.

A felsorolásból nem hagyhatjuk ki a közönséges molyirtót sem (beta-naftil-metiléter), amely ugyancsak bódító, részegítő hatású.

A dohányfüstben nem utolsósorban aceton is található, rovarirtó szerek és számos bizonyítottan rákkeltő anyag (pl. nikkel, Polonium-210, nitropropán, metilindolok, metilkarbazolok, stb).

Fontos! A dohányfüstben lévő egészségkárosító anyagoknak nincs biztonságos, minimális szintje!

Káros hatások...

. A csökkenő betűméret a legtöbbjük reakcióját tükrözi a felvetett problémára. „Minden káros manapság” lehetne mondani. És erre én azt válaszolnám, hogy tudatosan lélegzünk be egy olyan vegyület-bombát, amely lassan és alattomosan öl, illetve azt, hogy 100 ezer emberből 250 lényegesen korábban hal meg, mintha nem dohányozna.

Most elég sok ellenérv fogalmazódik meg bennetek, de ezekt is szeretném megcáfolni, vagy legalább megpróbálnám.Ha valaki azt mondja, hogy „Jólesik dohányozni”, akkor feltárom előtte, hogy az adalékanyagok – mentol, cukor, ammónia hozzáadásával pontosan ezt akarták elérni, amelyek viszont súlyosan rákkeltőek is. Ha valaki azt mondja, hogy „megnyugtat” akkor azt mondom, hogy éppen ellenkezőleg: felcsigáz, és valószinű, hogy maga a cselekvés nyugtat meg. És nem utolsósorban ha valaki, azt mondaná, hogy „Sok idős egész életében dohányzott és kutya baja” én csak annyit fűznék hozzá, hogy egyrészt mások voltak az életkörülmények és előfordulhat az is, hogy nem lehetett nála kimutatni, de elég rendesen benne van a pakliban, hogy mázlia volt. És nagyon nem lehet arra támaszkodni, hogy ,,hát remélem nekem is mázlim lesz”.

De ne menjünk ennyire előre! Szeretnék megosztani veletek néhány érdekességet, csak fussátok áta a következőket.

• A világ felnőtt lakosságának egyharmada dohányzik, azaz az össznépesség 29%-a.
• A felnőtt lakosság körében 10 halálesetből 1 a dohányzás miatt következik be.
• A világon évente 5,4 millió ember hal meg a dohányzás okozta tüdőrák, szívbetegségek és egyéb megbetegedések miatt . A Világ Egészségügyi Szervezetének becslése szerint 2030-ra ez a szám 8 millióra fog ugrani (Seoane, 2007).
• Minden 6,5-ik másodpercben meghal valaki a dohányzás következtében.
• Minden elszívott cigaretta 16 percet vesz el a dohányos életéből . Ehhez hozzáadódik a súlyos betegségben eltöltött órák, napok, hetek száma.
• Az összes rákbetegség 25%-át meg lehetne előzni, ha nem dohányoznának az emberek.
• Minden hetedik erős dohányos szerveztét megtámadja a rák, a világon Magyarországon a legmagasabb a tüdőrákban elhunytak száma.
• Az első cigaretta kipróbálására egyre korábban kerül sor. Azok akik 18 éves koruk előtt gyűjtanak rá, átlagban 20 évvel rövíditik meg életüket (Simon, 1996).

Adatok és megállapítások Kedves Olvasó, amelyekről bizonyára hallott már vagy olvasott. Lássuk be, annak aki dohányzik nem kötelező az évi közel 6 millió áldozat közé tartozni. Senki nem fogja számolni, hogy hány cigarettát, azaz percet szívott el eddig az életéből és kevesen fognak elrettenni a tüdőrákosok számától is.

De a dohányzás nem csupán ebből áll. Tudta azt, hogy a dohányzás okozója lehet számos egyéb megbetegedésnek, a hajhullástól, fogínyvérzéstől elkezdve a húgyhólyagrákig, szürkehályogig, csontritkulásig? Tudta továbbá azt, hogy a dohányzó fiatalok nagyobb valószínűséggel próbálnak ki másfajta drogot is, illetve nagyobb valószinűséggel keresnek fel szakembert emocionális, pszichés problémák miatt (harvardi kutatók más szemszögből vílágítják meg a lelki betegség és dohányzás problémáját: sok dohányos lelhető fel a depresszióban, pánikbetegségben szenvedők ill. drogfüggők között. Ld. Magyar Hírlap, 2000)?

És tudtátok, hogy a dohányzó apák gyermekei nagyobb kockázatot mutatnak a rákos megbetegedések kialakulására illetve a dohányzó apák lányai nagyobb valószínűséggel lesznek mellrákosak?

A dohányzás okozta betegségek, a rák...

Sejtjeink (zöme) ellenőrzőtt módon szaporodnak és pusztulnak el. Egyes kémiai anyagok megzavarják a szervezet egyensúlyát és elváltozásokat okoznak elsődlegesen a sejtek szintjén. A cigaretta némely összetevői a sejtek rákos elburjánázását segítik elő.

Ahhoz, hogy valakinél rákos daganatot, megbetegedést állapítsanak meg, hosszú folyamat eredménye, hiszen a sejtek elváltozása nem egyik napról a másikra történik.

A dohányzás szoros összefüggésben áll a tüdőben, szájüregben, légcsőben, nyelőcsőben, illetve a vesében, húgyhólyagban, méhtestben és hasnyálmirigyben megjelenő rákos megbetegedésekkel.

A dohányfüst legközvetlenebbül és legtöményebben a légutakkal, a tüdővel kerül kapcsolatba, ezért itt a legkifejezettebb és a legnagyobb a károsodás.. A tisztító szerepet betöltő csillószőrök pusztításával a tüdő sebezhetővé, sérülékennyé válik, és így a dohányosoknál gyakrabban jelennek meg olyan betegségek, mint a tüdőgyulladás, a krónikus hörghurut, a tüdőtágulás, vagy a krónikus obstruktív légúti betegség.

A fejlődő és fejlett ipari országokban a tüdőrák az összes rákféleségnél több áldozatot követel meg. Az összes rákos halálozás egynegyedéért felelős. A gondolatmenet tovább bonyolítható azzal, hogy a tüdőrákos halálozás 85-90%-a a dohányzásnak tudható be.

A dohányosok körében a gégerák előfordulásának kockázata 2-től 27%-ig terjed. A gégerákos megbetegedések 84%-át dohányzás okozza. Az alkoholfogyaszás tovább növeli a betegség megjelenésének valószínűségét.

Ez útobbi megállapítás érvényes a nyelőcsőrákra is. A rák nyelőcsőben jelentkező formájának valószínűsége különböző kutatások szerint 1,3-11,1-szerese a nemdohányzókhoz képest.

Dohányosoknál a szájüregi rák okozta halálozás 13-szor nagyobb a nem dohányzók körében észlelt halálozási aránynál. A halálozási arány szoros összefüggésben áll az elszívott cigerátták számával.

Említésre méltó az is, hogy a dohányosok körében 2-3-szor gyakrabban jelenik meg húgyhólyagrák és 2-szer gyakrabban hasnyálmirigyrák, mint a . Az alkoholfogyaszás növeli ezásaival. kapcsolatba hozzák - pl a kockázati áll az elszívott ciageráttákgyakrabban jelennek mnemdohányzók között.

A dohányzás egyéb szervekre is kihatással van, így kapcsolatba hozzák a gyomor és a vese megbetegedéseivel, rákos elváltozásaival.

A dohányfüst rontja a gyomor étkezések utáni savsemlegesítő képességét, így a sav szétmarja a gyomor falát. Gyomorfekély gyakrabban jelentkezik a dohányosoknál, illetve nehezebben gyógyul és nagyobb valószinűséggel újul ki.

Tüdő, – és szájrák.

A cigarettázás megtámadja a májat illetve a tápcsatornát is (megjelenhet a Chron betegség – a vastag/vékonybél gyulladásos betegsége, mely hasmenéssel, lázzal jár).

A szív és érrendszeri megbetegedések kialakulásában ugyancsak jelentős szerepet játszik a dohányzás. Szívrohamot, szélütést idézhet elő azzal, hogy elősegíti a koleszterin lerakódását az erek falain illetve hozzájárul a vérrögök keletkezéséhez és ezek vándorlásához a létfontosságú szervek felé .

A továbbiakban felsorolás szinten, a dohányzás kevésbé ismert mellékhatásairól is.

· Hajhullás

· Szürkehályog és macula (sárgafolt)–

· Halláskárosodás – a vérerek falain levő lerakódások miatt kevesebb vér jut a belső fülbe, emiatt a dohányosok korábban elveszíthetik hallásukat

· Bőrrák –

· Fogszuvasodás - többlet fogkő lerakódást okoz, sárga lesz tőle a fogazat, és hozzájárul a fogszuvasodás kialakulásához.

· Cukorbetegség – az aktív dohányosoknál nagyobb eséllyel alakul ki 2-es típusú cukorbetegség

· Csontritkulás –csökken a vér oxigénszállító képessége a szén-monoxid miatt

· Krónikus hátfájás

· Méhtestrák és vetélés –

· Eldeformálódott hímivarsejtek –fiúk figyelem!

· Pikkelysömör –

· Bürger-kór - a láb artériáinak, vénáinak és idegeinek gyulladásos betegsége, amely elsősorban a vér áramlását korlátozza.

Bürger – kór miatt károsult lábfej. A fiatalember harca mai napig folytatódik, története itt olvasható: www.brandoncarmichael.com/my_story.html.

Nem kimondott betegség, de nem elcsépelt tény sem, hogy a dohányzás kihat az alvásra és a szókincsre is. Az aktív dohányos nehezebben alszik el, a nikotinhiány miatt felületesebben alszik, így kevésébé piheni ki magát. A középkorú dohányosoknál egyéb érdekességet figyeltek meg a kutatók: csökken a memóriájuk és hanyatlik az értelmezési képességük is.

Mindezek mellett a dohányzásnak természetesen esztétikai mellékhatásai is vannak, hiszen semmi vonzó nincs az elszíneződőtt ujjakban, fogakban, a visszahúzodó fogínyben, rossz leheletben és a megsárgult, ráncos bőrben. Sajnos az állandó rágózás, ugye a fiatalak körében és a különböző ízesítésű cukrok rendeszeres folgyasztása sem teszi az illetőt vonzóbbá.

Dohányzás a családban

Ugye a cigarettafüst nem csak a dohányzóra van károssal hatással, hanem a körületté lévőkre is.

Egyetlen cigaretta elégésekor 2 liter füst szabadul fel. A mellékfüst (amely tehát az égő cigaretta végéből származik) kétszer annyi kátrányt és nikotint tartalmaz, mint a főfüst, azaz amit a dohányos belélegez. Több benne a károsító, a rákkeltő anyag, mint a főfüstben. Tehát a dohányzó környezetében lévők, jobban megszívják, mint maga a dohányos.

A főfüstről érdemes elmondani, hogy nem létezik még egy ehhez hasonló légköri, fizikokémiai szennyezés, melyet ilyen formában lélegeznénk be.

A dohányfüst zárt helyen a levegőszennyezettség fő forrása.

A passzív dohányzás mellékhatásai megegyeznek a már korábban felsorolt káros hatásokkal. Figyelem! A férfiak otthoni dohányzása növeli a feleségeknél a tüdőrák előfordulásának kockázatát.

A passzív dohányzás, az egészségügyi és termelőségi veszteségek miatt, többletkiadást jelent egyénnek, gazdasági vállaltoknak illetve a társadalom egészének egyaránt.

A nők

A dohányzás negatív hatással van úgy a nőkre, mint a férfiakra, mindezek mellett viszont léteznek néhány sajátos mellékhatások is.

A dohányzó nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki érszűkület vagy trombózis, mint nemdohányzó társaiknál. A szélütés ugyancsak gyakrabban fordul elő. Hamarabb áll be a változó kor és gyorsabb az öregedés.A Massachusetts General Hospital kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy a dohányzás nőknél meddőséget okoz. A dohányzás által egy olyan méreganyag kerül a szervezetbe, amely károsan hat a petefészek működésére, azaz lerövíditi a fogamzóképesség idejét.

A várandósság alatti dohányzás (és itt a passzív dohányzásra is gondolunk) felelős lehet a magzati halálozás, vetélés, koraszülés vagy szülés körüli halálozásért. Visszafogja a magzati fejlődést vagy olyan fejlődési rendellenességeket idézhet elő mint például a végtaghiány vagy akár a szellemi fogyatékosság. A dohányzó anyák csecsemőinek súlya, testhossza és mellkörfogata kisebb, jóval gyakoribb náluk a légúti, asztmás betegségek előfordulása.

A terhesség, szoptatás alatti dohányzás megnőveli a bölcsőhalál valószínűségét is (Infant Death Syndrome).

Függőség. Ráncok, szürkehályog.

Rák.

A dohányzás nem szépít.

A gyerekek

A dohányzás legkönnyebben befolyásolható és legártatlanabb áldozatai a gyerekek. Azok a gyerekek, akik akaratuk ellenére, de a környezetük miatt mégis belégezik a dohányfüstöt (körülbelül 700 millió gyermek a világon), nagyobb valószínűséggel szenvednek, légcső – és hörghurutban, tüdőgyulladásban vagy fülészeti gyulladásokban. A középfül, mint az influenzás megfázás következménye, gyakoribb a dohányfüstben nevelkedett gyermekeknél. A cigarettafüst hatására súlyosbodhatnak a meglévő asztmás panaszok is.

Brit kutatók szerint a gyermekkori rákos megbetegedés 15%-ért az apák dohányzása a felelős. A rákos megbetegedésre való hajlamot a dohányzó apák spermája átörökíti az utódokra.

A fiatalok

Dohányzásuknak eleinte egyfajta státus-jellegük is van, behatárolja őket egy bizonyos szubkultúrába, amelybe jó és kívánatos tartozni. Később, időben elég hamar, beáll a nikotinfüggőség, amely arra készteti őket, hogy 15-20 percenként ismét rágyújtsanak, ahhoz, hogy elérjék a dohányzás által nyújtott „felpörgött” állapotot. Akik fiatalon cigarettáznak, nagy valószinűséggel idősebb korukban is ezt fogják tenni, fordítva is igaz: akik fiatalon nem dohányoznak, nagy valószínűséggel később sem fognak.

A legtöbben 18 éves koruk előtt kezdenek el. Nagy szerepük van a szülőknek illetve a tanároknak is. A dohányzás mintajellegű, mert a gyermeket körülvevő felnőttek ehhez nyúlnak, ha valamilyen problémájuk van. Egyéb tevékenységek hiányában a dohányzás szokássá válik a barátok, iskolatársak révén A fiatalkori dohányzás gondot jelent a gazdaságilag fejlett és fejlődő országokban egyaránt. A 13-15 évesek közötti dohányzás előfordulásának gyakorisága nagyobb, mint 10%. Azok a kamaszok, akik dohányoznak, első cigarettájukat még 10 éves koruk előtt szívták el. (szerintem ez elég nagy szívás)

A következő kördiagramból kiderül, hogy a 30 évnél fiatalabb magyarországiak 2000-ben azt vallották, hogy leginkább 15-17 évesen kezdtek el dohányozni. A megkérdezettek egynegyede 18-24 éves kora között szoktott rá, 16%-uk 14 éves kora körül, és csupán 1% kezdett el érett felnőttkorban (25 év körül) cigarettázni.

Érthető tehát, hogy a dohánytermékek miért célozzák meg elsősorban a fiatalokat reklámjaikkal: Ők a legfogékonyabbak arra, amit közvetítenek: szabadság, kötetlenség és boldogság (idézzenek fel egy cigarettareklámot! – bizonyára szerepel benne egy jóképű, mosolygós fiatal és/vagy csillogó autó. A reklámokat csak úgy falják a fiatalok, és hát nem véletlenül van reklámszakemeber, pontosan tudják, hogy hogyan kell csábítani a fiatalokat.

E meggondolatlan szenvedélynek viszont magas ára van, hiszen a dohányzás annál inkább roncsoló hatású, minnél fiatalabb a dohányos: légző-, és nem légzőszervi problémákat okozhat, kihatással van a tüdő funkcióira, hajlamosít a szívbetegségek és agyi érkatasztrófák bekövetkeztére (az erre utaló korai jelek fellelhetőek a dohányzó kamaszoknál) és természetesen növeli a tüdőrák előfordulásának esélyét.

A dohányzás a fizikai erőnlétet – így a teherbírást és teljesítőképességet is csökkenti.

Szakemebrek úgy vélik, hogy a dohányzás más anyagok függéségéhez is nagyobb valószínűséggel vezet. Nagyobb a valószínűsége,hogy a fiatalok körében jobban merik kipróbálni a marihuánát illetve más kábítószereket.

A férfiak

A legtöbb férfi eleget kell tegyen társadalmi szerepeinek (családfenntartó, apa , férj, beosztott/fönők, stb) ez pedig könnyen torkolhat egy stressztes életmódba

A legtöbb férfi mégsem ettől fog elriadni, hanem leginkább attól, hogy a dohányzás merevedési problémákat, impotenciát is okozhat.

Néhány tanulmány szerint a dohányzó férfiaknak nagyobb a kockázata arra, hogy olyan gyermekük szülessen, aki rákos.

Nem utolsó sorban, a fiatal fériak, tehát kamaszok körében ez a lányok számára nem túl vonzó tulajdonság. Nem túl kellemes egy cigiszagú ember mellett meglenni.

A dohányzás közgazdaságtanilag

A világon a vezető 8 halálok közül a dohányzás 6-nál rizikófaktor. Az Egészségügyi Világszervezet és a Világbank becslése szerint 6 miliárd emberből 500 millió a dohányzás miatt fog idő előtt elhunyni. A halálozások túlnyomó része (80%-a) a fejlődő országokban fog bekövetkezni.

Napjainkban a halálozások 10%-a a dohányzásnak tudható be. A dohányzás a 40-60 évesek közül követeli meg leginkább áldozatait, azaz gazdasági szempontból még teljes munkaerejükben levő munkavállalók halálozását idézi elő. Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint ez hazánkra is jellemző: 1994-ben a férfiaknál 117-128 ezer munkaév veszett el az idő előtti elhalálozás miatt, a nőknél pedig 12 ezer.

A modern, jóléti társadalom egyik ismérve az, hogy a fogyasztó ítéli meg, hogy mire költi a pénzét. Ennek viszont két feltétele van: tudatában van a szolgáltatás, termék előnyeivel és hátrányaival, illetve ő maga állja a fogyasztással járó összes költséget.

A dohányzás két ok miatt nem felel meg ennek a követelménynek: egyrészt a dohányosok 18 éves koruk előtt szoknak rá a dohányzásra, amikor nincs kellőképpen kialakulva felelősségtudatuk, ítélőképességük, így vagy alábecsülik az ártalmakat vagy biztosak abban, hogy nem szoknak rá, és nem betegedhetnek meg. Másrészt a szenvedélyükkel járó költségek az egész társadalmat terhelik, ugyanis a világ országaiban az egészségügyi kiadások 6-15%-a a dohányzás számlájára róhatóak fel, amit csupán részben fedez a dohányárúra kivetett adó

A dohányzás visszaszorítása végett a Világ Egészségügyi Szervezete 6 irányelvet jelölt meg

1. A dohányzás, illetve megelőzésének a nyomonkövetése – a világ országai túlnyomó többségben nem rendelkeznek adatokkal a fiatalok és a felnőttek dohányzási szokásairól, ennek hiányában sem visszaszorítási, sem megelőzési intézkedéseket nem lehet hozni. A megelőzéshez a cigarettásdobozokon feltűntetett figyelmeztetések (a felület legalább 40%-án) is hasznosak lehetnek, a dohányzás csökkentéséhez minden bizonnyal hozzájárultak olyan országokban mint, Lengyelország (3%-al), vagy Törökország ( 8%-al csökkent a dohányzás).

2. A nemdohányzók dohányfüsttől való megvédése - a világ lakosságának kétharmada - engedélyezi a közhivatalokban, munkahelyeken való dohányzást, ahol az utóbbit betiltották, a munkavállalók között csökkent a dohányzás 29%-al. Az Amerikai Egyesült Államokban ez a szám 4-10% között mozog.

3. Támasznyújtás azoknak, akik le akarnak szokni a dohányzásról – azoknak a dohányosoknak, akik ismerik a dohányzás mellékhatásait, több, mint fele le akar szokni. A felvilágosító munka ugyancsak ezt a célt hivatott szolgálni. Ott, ahol valamilyen formában ezt gyakorlatba ültették, csökkent a dohányzás: Finnországban, Törökországban illetve Svájban.

4. Megerősíteni a reklámozási, szponzorálási tilalmakat – a világon élő gyermekek fele olyan országban él, ahol nincs betiltva az ingyenes cigaretta osztogatás.

5. A dohányadó növelése is csökkenti a fogyasztók számát. Egy 10%-os adóemelés 4%-os visszaesést eredményezne a fejlett országokban és 8%-os visszaesést az iparilag fejlődő orszságokban

A dohányzás visszaszorítására a két leggyakoribb ellenérv az, hogy munkahelyek szűnnek meg illetve az, hogy csökken az állami költségvetés, ha elmarad a dohányadó. Ami a munkahelyek beszűntetését illeti, ugyanilyen valószínűséggel lehet az ellenkezőjét állítani: új munkahelyek jönnek létre azzal, hogy a fogyasztó más termékekre és szolgáltatásokra költi a pénzét.

A magyarországi GKI Gazdaságkutató RT és az Alius Kft. éppen e utóbbi gondolatmenetet támasztja alá, hiszen az ő felmérésük szerint a dohányzás miatt 1995-ben 337-338 milliárdnyi Ft volt a társadalmi veszteség, míg a bevétel csupán 44 milliárd volt. Következtetésük az, hogy a dohányzás egészségkárosító és egyéb ártalmas hatásai többszöröse a bevételnek, még akkor is, ha figyelembe vesszük az egyéb államháztartási bevételeket is (mint az áfa, tb-járulék, vám, amelyek az általános rezsiköltséget kell, hogy finanszírozzák). Világbanki becslés szerint az évi veszteség 200 milliárd dollárnyi.

Magyarországi helyzet

Hazánkban 3,5 millió ember dohányzik. Egy dohányzó/szenvedélybeteg legalább 3 emberre van jelentős hatással, ezért azt lehet mondani, hogy mindenkit érint a dohányzás. Cigarettafogyasztásban Magyarország harmadik a világon. A lakosság körülbelül 33%-a dohányzik, egyre több a nő és a tinédzser. Naponta 80, azaz 20 percenként egy ember hal meg valamilyen dohányzás okozta komplikáció miatt. 1995-ben 38.700 halálesetet tartottak számon emiatt.

600 ezer ember közül aki krónikus tüdőtágulatban szenved, 90%-a dohányos. Hazánkban körülbelül 18 ezer tüdőrákos van, évente 7000 betegszenek meg és halnak is meg emiatt.

Egyáltalán nem kecsegtető az, hogy nálunk a legmagasabb a tüdőrákban elhunytak száma. 100 ezer emberből 117 férfi, és 23 nő veszti el életét e betegség miatt.

Magyarországon, akárcsak más államokban, egyre korábban szívják el első cigarettájukat a gyerekek. Jelenleg már 9-10 éves korukban kipróbálják

Ttilos a közintézmények zárt tereiben dohányzoni, munkahelyeken csak az arra speciálisan kijelölt helyen engedélyezett. Nem jelölhetnek ki továbbá dohányzóhelyet egészségügyi intézmények ellátást nyújtó részlegein vagy oktatási intézmények közösségi helyiségeiben.

Szigorúan tilos a helyi közlekedési eszközökön, menetrend szerinti távolsági buszokon és 100 km-es körzeten belül közlekedő vonatokon dohányozni (ezzel ellentétben a vonatok „füstölgése” gyakori látvány). Köztudott tény, hogy kiskorúaknak dohányterméket eladni fokozottan tilos. Ők még a kijelölt helyeken sem szabad dohányozzanak. A tilalmak megszegőit bírság sújtja. De ez sem elég! A fiatalok manapság már bárhol megkapnak bármit! Hiába van betiltva!

Leszokás

Gyerekek javaslatai: Dohányzás helyett szagolj virágot, kössél barátságot, simogass cicát, mondj egy viccet!

A cigarettázás abbahagyásával azonnal csökken annak egészségkárosító hatása. Rá egy hónappal javul a közérzet és csökkenek az ehhez fűzödő betegségek előfordulásának valószínűsége is. Aki 35 éves kora előtt szokik le a dohányzásról., életkilátásai hasonlóak azokéhoz, akik soha nem dohányoztak.

. Az abbahagyás után 1 hónappal észrevehető a teljesítőképesség javulása, 1 év múlva az infarktusos elhalálozás veszélye a felére csökken, több év múlva a daganatos betegségek előfordulásának kockázata mérsékelődik.

A dohányzás abbahagyása megőrzött fiatalságot és egészséget jelent, ennek ellenére léteznek olyan a köztudatba beépült tévhitek, amelyek megnehezítik a dohányos elszántságát abban, hogy felmondjon e káros szenvedélyével.

· El fogok hízni – a dohányos szervezetébe jutó nikotin valóban fokozza a szimpatikus idegrendszer aktivitásat, ami felgyorsult anyacserét eredményez. Nikotin hiányában a metabolizmus visszatérhet eredeti sebességére, ami nem egyenlő az elhízással.

· Jobban zavar a füst ha nem dohányzom – ez valóban gondot okozhat. Ez esetben kerülni kell azokat a zárt helyeket, amelyek nagyon füstösek és a szellőztetés nincs kellőképpen megoldva.

· Vissza fogok szokni a haverok miatt – ha valóban elszánt vagy a döntésedben, nem szabad hagyni, hogy barátaid gátoljanak. Tiszteletben kell tartani az egyéni döntéseket és életviteleket.

· Fiatal vagyok, ráér leszokni – tévedés. Aki fiatalon szokik rá, aligha sikerül később leszoknia. A függőség hamar és észrevétlenül beáll.

Ezzekkel ellentétben vizsgáljunk meg egy ismert, a dohányzás beszűntetésével jelentkező pozitiv hatásokat feltűntető listát:

ü 5 perc múlva – nő a szív oxigénnel való ellátottsága

ü 20 perc múlva - csökken a pulzuszám, a vérnyomás, emelkedik a végtagok hőmérséklete

ü 24 óra múlva - csökken a szívinfarktus veszélye, nő a szervezet terhelhetősége

ü 48 óra múlva – jelentősen javul az íz, és a szagérzékelés, a lehelet dohányfüstszaga megszűnik

ü 3 hónap múlva – az agyvérzés veszélye, a köhögés csökken

ü 9 hónap múlva – az egykori dohányzás már nem veszélyezteti a születendő gyermeket

ü 1 év múlva – a szívinfarktus, a gyomorfekély veszélye felére csökken a dohányosokhoz képest

ü 5 év múlva – a műtéttel nem gyógyítható tüdőrák valószínűsége a felére csökken és más daganatos betegségek valószínűsége ugyanaz, mint a nemdohányzók esetén

ü 10 év múlva - a műtéttel nem gyógyítható tüdőrák valószínűsége és más daganatos betegségek valószínűsége ugyanaz, mint a nemdohányzók esetén

ü 15 év múlva – a szívinfarktus kockázata megegyezik a nemdohányzókéval

Ismertettük tehát a dohányzás káros következményeit és a dohányfüstmentes élet pozitívumait is. Ezért a következőkben néhány tippek olvashatnak, arról, hogyan iktathatják ki életükből a cigarettát és ennek társait.

Ami az elején elhangzott az továbbra is fennáll: sikeresen csak az szokhat le, aki valóban akarja ezt. A cselekvések hátterében a motiváció áll. Igyekeztünk tudományosan bebizonyított érveket felhozni, azért, hogy elgondolkodjanak a témán. Ha ezt akár részben is megteszik, az már egy siker.

És hogy lássak: a sorok mögött is lehet némi hitelesség, felfedemelöttetek, hogy e sorok írója is dohányzott valamikor. Harmadéves egyetemi hallgatóként viszont, megismertem egy olyan tanárt, aki az édesapját emiatt veszítette el. Lelkesen küzdött (azaz felvilágosított) arról, hogy miből áll a dohányfüst és hogyan hat a szervezetre. Egyik napról a másikra letettem a cigarettát, megundorodtam tőle. Ezzel ellentétben nem próbálok senkit sem „megtéríteni”, elmondom ugyan a véleményem, de ugyanakkor tisztában tartom a Másik döntését is. Azt viszont ők is tudják, hogy a dohányfüst zavar és az otthononban nem lehet rágyújtani.

Íme tehát néhány tipp (ODE tájékoztató 1/00). Mielőtt elolvasná, gondoljon arra, hogy a nikotin egy hónapon belül teljesen kiürül a szervezetből, ezután nincsenek elvonási tünetek. A kezdet nehéz.

· Határozza meg a leszokás pontos dátumát. Ragaszkodjon ehhez. Ha úgy gondolja, kérje a hozzátartozók, barátok segítségét ennek megvalósításában.

· Beszélgessen el barátaival arról, hogy tartsák tiszteletben elhatározását: ne cikizzék, ugrassák vagy kinálgassák cigarettával!

· Gondoskodjon arról, hogy legyen elfoglaltásága – ez leköti figyelmét és segíthet abban, hogy ne járjon folyton a dohányzáson a feje! Főként a kezeire gondoljon – gyurmalabda vagy fémgolyók jól jöhetnek ebben az esetben.

· Szabaduljon meg a hamutálcáitól, öngyújtoktól, megmaradt cigarettás dobozoktól.

· Változtasson megrögzött szokásain: ne térjen be a sarki boltba, ahonnan beszerezte a napi cigaretta adagját.

· Kerülje azokat a helyzeteket, amelyek rágyújtásra „kéretik” magukat (higyje el: lehet kávézni cigaretta nélkül is).

· Fogyasszon bőségesen folyadékot.

· A testmozgás ellazít és sikerélményt nyújt – focizhat egyet a barátokkal vagy akár túrázhatnak egyet.

· A jelentkező idegesség és türelmetlenség a nikotinmegvonás tünetei, legyen magával türelmes és értékelje a pozitív hatásokat: most tisztul a szervezete.

· Ne keressen ürügyet arra, hogy rágyújtson – ne legyen olyan rossz vagy jó hír, ami kiváltja ezt Önből.

· A megspórolt pénzzel ajándékozza meg magát olyasmivel, amire régóta vágyott, vagy amivel örömet szerez.

Magyarországon közel 1 millió ember él, aki végleg felmondott a dohányzással. 2004-ben a dohányosok fele állította azt, hogy a megelőző esztendő során tett egy komoly erőfeszítést a dohányzásról való leszokásra.

A Gallup Intézet felmérése ennél árnyaltabb képet nyújt a helyzetről: a magyarok ugyan megfelelően tájékozottak a dohányzás kockázatairól, ennek ellenére nem csökken a dohányosok száma. Évek óta az ország egyharmada dohányzik. Ugyanez a felmérés azt is kimutatja, hogy hazánk a világelsők között van, ami az egy dohányzóra jutó elszívott cigarettát illeti. A dohányosoknak több mint fele egy doboznál is többet elfüstöl .

Az erős dohányosok a középkorúak körében lelhetőek fel, közöttük van a legtöbb nikotinfüggő / kényszerdohányos. Amint a megnevezése is jelöli, ezek a dohányosok – az alkalomszerűen rágyújtó vagy élvezeti dohányosokkal szemben – kényszert éreznek arra, hogy rágyújtsanak. A leszokás éppen ezért nehéz: a nikotin megvonása csökkenti az agy képességét az élvezetek átélésére.

A továbbiakban íme néhány elérhetőség, ahol támaszt kaphat a dohányzásról való leszokásban.

Akik segíthetnek

1. Pápai Páriz” Egészségnevelési Országos Egyesület

1067 Budapest, Szobi utca 5. Telefon 332-3354

E-mail: egeszsegneveles@antszfov.hu

Lukáts Ágnes főtitkár

2. „Dohányzás vagy Egészség” Központ (Országos Egészségfejlesztési Intézet)

1062 Budapest, Andrássy út 82, Telefon: 428-8245

E-mail: vadim@oefi.hu

Dr. Vadász Imre főrvos

3. Országos Dohányfüstmentes Egyesület

1051 Budapest, Akadémia u. 3. III/333 Telefon: 475-5701

E-mail: ode@ode.hu

Szigeti László főtitkár

4. Országos Egészségfejlesztési Intézet

1062 Budapest, Andrássy út 82.

KÉKSZÁM (munkanapokon: 8.00-16.30 között): 06-40-200-493

Zárógondolat

Jelen írás korántsem kimerítő, ami a dohányzást illeti. Kiindulópont mindazoknak, akik valamilyen oknál fogva érdekeltek.

Egy fontos gondolatot viszont érdemes elraktározni: a szülők, tanárok az elsődleges szocializációs minták, dohányzásukkal példaként állnak a gyerekek előtt. A mai gyerekek pedig, a holnap szülői, azaz, ők maguk is felnőnek és átörökítik a mintát. Érdemes tehát egészen fiatalkorban elkezdeni a dohányzás illetve a függőséget okozó szerek prevencióját.

Az alábbiakban két interjút olvashatnak, volt dohányosokkal.

Interjú I. - 30 éves férfi, volt dohányos

1. Jelenleg dohányzol-e?

Nem, immár 4 éve abbahagytam.

2. Miért nem?

Saját elhatározásból. Egyre gyakrabban lehet hallani ilyen, meg olyan tapaszokat, amelyek segítik a leszokást, nem ellenreklámként, de szerintem csak akaraterő kell. Habár karácsonykor hagytam abba, de nem másoknak tett fogadalomból, hanem mert úgy DÖNTÖTTEM.

3. Szüleid, nagyobb testvéred dohányoznak-e?

Szüleim nem dohányoznak, és nem is gyújtottak rá soha, viszont bátyám elég kemény dohányosnak vallja magát. Annak ellenére, hogy szüleim nem dohányoznak, elég könnyedén vették tudomásul, hogy annak idején a rabja voltam. Abban a szellemben neveltek minket, hogy bármi rosszat is cselekszünk, azt merjük felvállalni. Ezért sose voltam ’’zugdohányos’’.

4. Okozott egészségügyi problémát családodban a dohányzás?

Hála Istennek soha se lett belőle probléma, remélem ezután se lesz (bátyám!).

5. Mikor gyújtottál rá először?

Már pontosan nem tudom megmondani, de talán 8–adikos vagy 9-edikes lehettem, amikor mint gondolom minden serdülő, én is kipróbáltam, de 18 év körül váltam függővé.

6. Kinek a hatására?

Szerintem a környezet és a barátok hatására. Szülővárosomban, illetve a baráti körömben az volt az úgymond elfogadott, hogy ha kimegyünk szórakozni, akkor gyújtsunk is rá. Visszatérve előző kérdésedhez, talán a mostani környezet hatására mondtam le, mivel itt viszont azért néztek meg, hogy rágyújtottam. Egy idő után kényelmetlen volt, hogy csak én dohányoztam az asztalnál, amikor kimentünk valahova.

7. Mikor váltál rendszeres dohányzóvá és milyen gyakran gyújtottál rá?

Talán azért is tudtam lemondani akaraterővel, mert nem voltam „láncdohányos”, aki egyiket gyújtja a másik után. Inkább csak társaságban gyújtottam rá, ettől függően körül-belől heti 3 dobozzal szívtam el.

8. Mennyi ideig cigiztél?

Talán 7 vagy 8 évig.

9. Tisztában voltál a dohányzás mellékhatásaival?

Őszintén? Nem igazán, és ha tudtam volna is, akkor se fektettem volna nagy hangsúlyt rá. Szerintem akkor jobban érdekelt a barátok véleménye, mintsem hogy mit írnak a dobozon.

10. Hogyan élted meg a „tisztulást”?

JJJ Emlékszem az első három hónap nagyon nehéz volt, mindig reflexszerűen jött, hogy pl. az evés után rágyújtsak. Ez a reflex még mindig megvan, amikor a gázt akarom meggyújtani a tűzhelynél, még mindig keresem az öngyújtót a zsebemben.

11. Kerültél olyan helyzetbe utána, hogy rá szerettél volna gyújtani?

Álszentség lenne most azt mondani, hogy soha nem kerültem ilyen helyzetekbe, de ahogy telik az idő ezek a helyzetek egyre inkább veszítenek „vonzóerejükből”. Hiszen ha már ennyi időt kibírtam, akkor most miért kezdeném újból.

Interjú II. - 42 éves férfi, volt dohányos

1. Jelenleg dohányzol-e?

Nem, már 21 éve, hogy felmondtam a cigarettával.

2. Miért hagytad abba?

Mint a legtöbb kamaszkorú emberke, én is rágyújtottam kábé 16 évesen, barátaim társaságában egy gesztenyefa lombjai között. Úgy éreztem, hogy legalább 10 évvel nagyobb lettem attól, hogy én cigizni kezdek. Aztán egyre többet szívtam, és kb. 4 év alatt elértem azt a csodálatos rekordot, hogy 1 csomag cigarettát füstöltem el naponta. Reggelente amikor felébredtem, olyan szagot éreztem a számból, mint amilyen egy állomás budijából terjeng. Ráadásul egy egyáltalán nem kellemes „nyomást” éreztem a mellkasomban. Egy nap elhatároztam, HOLNAPTÓL NEM DOHÁNYZOK.

3. Mit gondolsz milyen szerepe volt ebben az akkori baráti társaságnak?

Egyértelműen az ő hatásukra gyújtottam rá. Nem akartam kilógni a sorból…

4. A családban szüleid, nagyobb testvére(i)d dohányoztak-e?

Igen, édesapám dohányzott.

5. Okozott valamilyen egészségügyi problémát családodban a dohányzás?

Igen, édesapám 50 évesen tüdőrákban halt meg. Nagyon hosszú ideig napi két doboz cigarettát szívott el.

6. Te mikor váltál rendszeres dohányzóvá és milyen gyakran gyújtottál rá?

Egy évvel később, 17 évesen már 8-10 cigarettát szívtam el naponta, utána egy csomaggal.

7. Mennyi ideig cigiztél?

Négy évig.

8. Tisztában voltál a dohányzás mellékhatásaival?

Tudtam, hogy nem tesz jót, de cigiztem tovább.

9. Miért hagytad végül abba?

Időközben nagy lettem J. De a viccet félretéve, ráébredtem arra, hogy milyen rombolást képes végezni a dohányfüst az ember testében.

10. Milyen volt a leszokás? Hogy sikerült?

A leszokás az én esetemben elég könnyű volt, csak akaraterő kellett hozzá. Az első hét volt nehezebb, iszonyúan vágytam arra, hogy rágyújtsak, nem találtam a helyem, ideges voltam.

11. Hogyan élted meg a „tisztulást”?

Az egy nagyon jó érzés volt, amikor már nem éreztem a nyomást a mellkasomban.

12. Kerültél olyan helyzetbe utána, hogy rá szerettél volna gyújtani?

Igen, volt néhány helyzet, főleg bulikon.

13. Hogyan győzted le, mi tart vissza most is attól, hogy ismét rágyújts?

Akaraterővel győztem le és ugyanez tart vissza, hogy nehogy ismét „csapdába” essek.

14. Közösségben, bulikon hogyan viseled, hogy más cigizik és te nem?

Nagyon, de nagyon zavar a dohányfüst.

Felhasznált források:

1. Magyar Hírlap (2001): Önkorlátozásra szólít fel a klónozó kutató. In Magyar Hírlap (2001) nov 28.

2. (1998) : Van akit meggyőznek az adatok. Beszédes számokkal a káros füstölés ellen. In Blikk, 1998, 05.14

3. Magyar Nemzet (1998) : A dohányzás pszichés problémái. Miért nehéz leszokni? In Magyar Nemzet, 1998, 05.14

4. (2006): Javallat. Cigi és mentől. In Népszabadság, 2006.05.02

5. G.E (2000): Vigyázat, méreg. Dobja el! In 2000, 09.23

6. Simon Tamás (1996): Matematika példák 12-14 éveseknek a rákbetegség megelőzése és gyógyítása témakörből. In Országos Dohányfüstmentes Egyesület tájékoztató 164/96

7. Czeizel Endre (1996): A cigarettázás a szemnek is árt. In Magyar Nemzet, 1996. 12. 17

8. Magyar Nemzet (1999): Beszédes cigarettásdobozok. A kátránytartalom különbözik leginkább, In Magyar Nemzet, 1999, 08.26

9. Magyar Hírlap (2000): Lélekölő dohányfüst. In Magyar Hírlap, 2000, 12.01

10. Rockenbauer, Nóra (2001): Bizonyítékot találtak a feltételezésre: a dohányzás meddőséget okoz. In Magyar Hírlap, 2001.07.16

11. Bilkei-Gorzó, Borbála (2001): Segítenek leszokni a dohányzásról. In Magyar Hírlap, 2001, 06.01

12. Serfőző, Melinda (2001): Füstölgő Magyarország. A lakosság egyharmada dohányzik. In Népszabadság, 2001, 11. 17

13. Kántor, Barbara (2001): Kevesebbet dohányoznak az amerikai tinik. In Magyar Hírlap, 2001, 09.08

14. L.A (2001): A dohányzás közgazdaságtana. Dohányreklámok az EU-ban In Lélegzet 2001/2, 5-7.o

15. Mikola, Klára (2001): Veszélyes mentőöv. In Lélegzet, 2001/2, 10-11.o

16. Beregi, Péter (2001): A dohányzás ára. In Lélegzet 2001/2, 12.o

17. Országos Dohányfüstmentes Egyesület, 1999: Füst nélkül könnyebb, Országos Dohányfüstmentes Egyesület tájékoztató 1/00

18. Patient Education Institute (2006): Smoking – The facts. (http://www.nlm.nih.gov/medlineplus/tutorials/smokingthefacts/hp099203.pdf)

19. American Cancer Society, 2008: Women and Smoking (http://www.cancer.org/docroot/PED/content/PED_10_2X_Women_and_Smoking.asp?sitearea=PED)

20. Egészség, csak természetesen: A dohányzásról, 2004 (http://www.freeweb.hu/egeszsegesen/rx_dohanyzas.doc.)

21. Beliczay, Erzsébet ( 2001): Passzív dohányosok. In Lélegzet 2001/2

22. Albert-Lőrincz Enikő (2005): Szociális munka és tanácsadás az iskolában. Ábel Kiadó.

23. Zimmerman – Stenzel, M; Mannuss J, et al (2008): Smoking and Chronic Back Pain. Analysis of the German Telephone Health Survey -2003. In aerzteblatt-international.de

24. Karen J. Cruickshanks; Ronald, Klein, et al (1998): Cigarette Smoking and Hearing Loss. The Epidemiology of Hearing Loss. In Journal of American Medical Association.

25. Reinberg, Steven (2008): Smoking Tied to Memory Loss. In HealthDay News

26. World Health Organization: Health effects of smoking among young people

27. World Health Organization (2008): WHO Report on The Global Tobacco Epidemic, 2008- The MPOWERPackage (http://www.who.int/tobacco/mpower/mpower_report_full_2008.pdf)

28. Holmes, Jim (2008): 10 facts on the tobacco epidemic and global tobacco control. World Health Organization, 2008.02.07

(http://www.who.int/features/factfiles/tobacco_epidemic/en/index.html)

29. Seoane, Marta (2007): 10 facts about tobacco and second-hand smoke. World Health Organization, 2007.05.31 (http://www.who.int/features/factfiles/tobacco/en/index.html)

30. A DSM-IV-TR diagnoszitkai kriteriumai, Animula Kiadó, 2001